Két éve úgy döntöttünk , hozunk egy papagájt, ne legyen üres a ház. Választásunk nimfapapagájra esett, jópofa kinézetével, és abban a tudatban, hogy könnyen taníthatók, ha sokat van foglalkozva a madárral,  Nagyon sok örömöt szerez nekünk, egyéniségével. Szabadon száll a lakásban, csak enni és aludni megy be a kalitkába. Megtanult külömböző szavakat, neveket, amiket mikor olyan kedve van, sorolja. Szeret a vállamon lenni főzés, takarítás közben, és fütyüljük a mi közös dallamunkat. 

Egyszer sajnos az én hibámból kirepült az ablakon, nem jól rögzítettem a szúnyoghálót, és felcsapódott, megijedt, és nagyon rossz irányba repült. Kétségbe esve hívtuk kerestük napokig, feltettük a Facebookra, ahol az elveszett állatokat keresik a gazdik, és a 4. napon jelezték hogy látják. Szaladtam gyorsan, és a közös füttyjelre hozzám repült. Nagy boldogság volt nekem is, de azt hiszem neki is. 

Nagyon lehet szeretni, remélem megéri a rájuk jellemző hosszú életet. Nagyon vigyázunk rá.