Szilveszter
A hajnalig tartó ünnepség a római szaturnálikból hagyományozódott ránk. Hatalmas mulatságok voltak ezek, ahol még a rabszolgák is leülhettek az urak asztalához. A dorbézolás később elterjedt a világ számos részén és szilveszteri tradícióvá vált. A honfoglaló magyarok inkább az évszakváltást ünnepelték újévként, tavasszal és ősszel. Ilyenkor hajtották ugyanis ki- és vissza az állatokat a levedelőkről. Európában sokáig mozgóünnepként ülték, az is előfordult, hogy vízkereszt idejére esett az ünnepség. Ezt követően sokáig XVI. századig karácsonnyal esett egybe az ünnep. Végül XII. Ince Pápa pontot tett az ügy végére, és 1691-ben kihirdette, hogy az újév napja mindig január 1. legyen.
A zajkeltés eredete
Eredetileg az ártó, gonosz szellemeket űzték el a hangoskodással. Régen dudával, ostorral, kolomppal verték fel a falunépét. Ma már a zajkeltő eszközöket felváltotta a tűzijáték, petárda és más fülsiketítő pirotechnikai eszközök. A zajjal az óév rossz dolgait, bánatát feledtetjük el, hagyjuk hátra, hogy az újévben csupa boldogság, szerencsés történés következhessen be. Erre szolgál egyébként a bulizás is.
Miért fogadkozunk?
Elsősorban azért fogadtunk meg dolgokat, hogy hátrahagyjuk eddig hibáinkat és tisztalappal kezdhessük ez új esztendőt. Ilyenkor ki lehet nyíltan mondani mit nem csináltunk jól eddig, és miben szeretnénk változtatni a következő évben.
Együtt boldogabb
Az ökör iszik magában – tartja a mondás. Nem véletlen, már az ókorban is sokan együtt ünnepeltek. A bánatot, fájdalmat, hibákat nem is lehet egyedül hátrahagyni, sokkal jobb ezt csoportosan tenni. Inni, bulizni, ünnepelni, de fogadkozni is együtt érdemes
Étkezés, ételek újév napján
A népi hiedelmek az étkezésre is vonatkoznak. Az esztendő első napján nem szabad baromfit fogyasztani, mivel az „elkaparja a szerencsét”. Sertést azonban érdemes enni, ugyanis az „előtúrja a szerencsét”. Kifejezetten ajánlott szemes terményeket, lencsét vagy babot fogyasztani, mert az sok pénzt hozhat a házhoz.
Forrás: Szilveszter.hu
Tetszett a cikk?
SzínesVilága cikk ajánló
Salgótarján Bányászati Múzeum
Utazás, Élmények, beszámolók
Megnéztük régen milyen kemény munkát végeztek a bányászok
Nálunk telelő madarak
Kedvencek, Kedvenc könyvek
Ez a könyv, segít megismerni, a nálunk telelő madarakat.
Makó Hagymatikum Gyógyfürdő
Utazás, Élmények, beszámolók
Nagy élmény volt, látni, és igénybe venni ezt az impozáns fürdőt
Hóvirág
Kedvencek, Kedvenc virágok
Kedvenc virágom, a hóvirág
Helyes életmód
Életmód, Élet
Aki gyakran fáradt kimerült, nem tud aludni, a súlyát nem tudja kontroll alatt tartani, annak feltétlen életmódot ...
Beethoven hangszerei
Utazás, Élmények, beszámolók
Martonvásár Beethoven múzeum
Porhanyós kifli
Receptek, Desszert receptek
Porhanyós kifli
*Citromfűről tudni kell
Egészség, Népi gyógyászat
A citromfűnek jótékony hatásairól
Csónakázó tó Tatabánya
Történetek, Emberi történetek
Hová tűntek a hattyúk a tóból?
Helyi látnivalók
Sziklamászás
Ez a vonzerő egy hegymászó útvonal, amely a város turul emlékművéhez közeli hegyen épült.
Tatabánya Múzeum
Ez egy meglepően jó kiállítás a régió és a város történelméről interaktív bemutatókkal.
Látnivalók Tatabányán
Turul története
Templom
Alsógallai Szent István Római Katolikus Templom
Bányászati és Ipari Skanzen
Korhűen berendezett, sok információval szolgáló intézmény
Bányászmúzeum
Az 1988-ban megnyitott ipari skanzen az első olyan természetes környezetben kialakított szabadtéri múzeum hazánkban,